Ha Robogó, akkor Webrobogó!

 Rendelje meg Webházunkból. 

A párizsi bemutató óta nem sok idő telt el, és gyorsan megjelent a Moto Itáliánál a megvásárolható modell. Mondanom sem kell, azonnal lecsaptam rá, annak ellenére, hogy már a hőmérő mutatója nem ment feljebb 10 foknál ezeken a novemberi napokon.

Külső

Az elődmodell merőben új karosszériáját valószínűleg már soha nem fogja felülmúlni egyetlen robogó sem. Az annyira forradalmian új volt akkoriban, hogy az óta is arról másolják a robogókat a világon. Ezért nagyon nehéz dolog most ennek a külsejéről írni. Ez a felfrissített változat a ma divatos kissé szögletes formákat vonultatja fel, és megpróbál méltó kisöccse lenni a Nexusnak. Új az egész konstrukció, ez nem egy szimpla ráncfelvarrás, a legszembetűnőbb változások mégis a külsejében mutatkoznak.

Más az idomzat, a tanknyílás most a lábunk között található, úgy, mint a Nexuson. A régi jellegzetes első lámpa helyére, most is egy kristálytiszta, ám jellegtelenebb, de ennek ellenére nagyon szép egységet szereltek, ami nappalt varázsol az éjszakába.

A hátuljának kifejezetten jót tett a fiatalítás, a magasan lévő fenékrész nekem nagyon tetszik. Ezt és a digitális műszerfalát az NRG-től örökölte.

Az ülés alatti csomagtartó sajnos nem nőtt, éppen belefér egy zárt bukósisak.

A fényezés minősége sokat változott, jó irányba! A felragasztott feliratok most jól a helyükön vannak. Igaz, hogy a fantáziájukat nem engedték túl messzire az olaszok ezen a téren, mindössze két felirat található a motoron. Egy Gilera és egy Runner.

Kicsit hiányoltam egy élénkebb, fiatalosabb színt a választékból. De éppen most kaptam meg a sajtóanyagot, és örömmel közlöm, hogy lesz sárga is. Íme!

Ez azért már vagány nem!?

Szerencsére maradt a fűtésnek látszó rács az idomon, ami a vízhűtéses modelleknél keletkező hőt az ember lábára vezeti. Ez jó lehet hidegben, amikor egy takaróval kiegészítve használjuk a motort, de anélkül szinte semmit sem lehet érezni a fűtésből.

Megújult az ülés formája is, ami megint egy pozitívum, mert a régin elég hamar elkezdett fájni a vezető farkcsontja.

A 810 mm-es ülésmagassága még mindig a nyúlánkabb pilótáknak kedvez annak ellenére, hogy csökkent 5 mm-t a régihez képest. A méretei nőttek, a hossza 10 mm-el, a szélessége 35 mm-el lett nagyobb.

Motor és váltó

Az Euro 2-es normáknak megfelelő 50 köbcentis vízhűtéses motor pont ugyanaz, mint a Piaggio NRG-ben.

A fordulatszám ezen is 8.000 körül mozog, bármennyivel is megyünk. Egy kis lejtőn ezért sikerült feltornászni 90 fölé a végsebességet, ilyenkor 9.000 körül mutat a fordulatszámmérő.

(Ez pont a kétszerese a megengedettnek, de 45 km/h végsebességgel maximum egy 100 fős faluban lehet motorozni, ahol senkinek semmi dolga nincsen. Én komolyan megkérdezném azt, aki ezt a szabályt hozta, hogy mégis hogy gondolta ezt. De, hogy még életében nem ült motoron az biztos.)

Az érdekessége vagy inkább negatívuma a blokknak, hogy ha eléri az üzemi hőfokot, akkor egy-egy indulásnál eléggé megtorpan a kicsike. Ezt nem tudják még az importőrnél sem, hogy mitől lehet. Ez kissé rossz érzés, amikor előre mentem vele az autók között a sorban és elrajtolhattam volna ott álltam és vártam a nyomatékra, ahelyett, hogy kilőttem volna. Remélem, ezt a szezonkezdetre megoldják. Ha már lendületben van, akkor nincs sok 50 köbcentis ellenfele, megy, mint a rakéta.

A fogyasztással szinte nem is kell törődni: ez a befecskendezős vízhűtéses motor nagyon gazdaságos.